A Nemzetiségek Háza épülete az 1940-es évek elején épült a kor építészeti és technológiai színvonalának megfelelően. Az épület egész évben magas kihasználtsággal üzemelő, kulturális, művelődési célú intézmény, így funkciója a vonatkozó pályázati felhívás alapján támogatott. Az intézmény üzemeltetője jelenleg a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása. A fejlesztéshez az Európai Unió 37.620.000 forintos vissza nem térítendő támogatást nyújt, melyhez Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata további, 31.908.810, forintos saját forrást biztosít.
Az intézmény épületének összes nettó alapterülete 275,12 m2. Az intézmény épületében az utóbbi 10 évben történtek ugyan kisebb fejlesztések, megújítások (pl. vizesblokk fejlesztése), azonban ezek döntően nem energetikai jellegűek voltak, és amelyek mégis, azok ma már nem felelnek meg a kor mai követelményeknek, a vonatkozó rendeletek előírásainak. Általánosan elmondható, hogy a szerkezetek állapota jó, az alapinfrastruktúra megfelelően kiépített, azonban energetikailag az épület elavult állapotban van, fejlesztésre szorul. A fejlesztéssel érintett épületet érintően az építést követően lényegében nem történt érdemi energetikai korszerűsítés, így energetikai jellemzői elavultak. Jelenlegi besorolása GG (Átlagos megközelítő), amely állapotnak a javítása szükséges egységes és korszerű nyílászárócsere, homlokzati hőszigetelés, födémszigetelés, fűtési rendszer megújítás, világítás korszerűsítés elvégzésével és megújuló energiák hasznosításával.
A homlokzati nyílászárók többsége fa szerkezetű. Az épület homlokzati falain semmiféle hőszigetelés nem található, a padlásfödém és a lapostetők hőszigetelése nem megfelelő, nem megoldott. Összességében kijelenthető, hogy az épületszerkezetek energetikai szempontból messze az érvényben lévő előírások alatti értékeket képviselnek. Az épület energetikai korszerűsítése szükségszerű, mert energetikai állapota jelentősen javítható, és mivel az intézmény nagy alapterületű, így a fejlesztés hatása jelentős tehercsökkenést eredményezhet.
Az épület állapotát, valamint a pályázati forrásokat figyelembe véve a tervezett energetikai korszerűsítés prioritási sorrendben az alábbi beruházási elemeket tartalmazza:
1. Projektarányos akadálymentesítés
2. Homlokzati nyílászárók cseréje
3. Homlokzati falak külső hőszigetelése
4. Tető és padlásfödém hőszigetelése
5. Fűtési és HMV rendszerek korszerűsítése
6. Világítás korszerűsítése
7. Megújuló energiák bevonása, hasznosítása
A fejlesztés eredményeként az elvégzett tevékenységekkel egy energetikailag megújult épület jön létre jelentős primer energia megtakarításokat és csökkentett ÜHG kibocsátást eredményezve.