Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 2024. november 22. napján módosította a távhőszolgáltatásról, valamint a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 16/2003. (IV.30.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Rendelet).

 A tárgyi Rendeletben foglaltakra vonatkozóan a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.), valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezései az irányadók.

A Rendelet módosításának indoka többek között a Korm. rendelet 2024. január 01-től hatályos módosításainak átvezetése, valamint a települési önkormányzatok számára előírt jogalkotási kötelezettség teljesítése volt.

A Korm. rendelet módosítása szerint a felhasználó köteles gondoskodni hiteles fűtési hőfogyasztás-mérő, valamint – ha használati meleg víz biztosítására is sor kerül – a használati meleg víz elszámolása érdekében hiteles fűtési hőfogyasztás-mérő és használati meleg víz vízmennyiség-mérő felszereléséről meglévő épület esetén, ha az épületrészenkénti hiteles mérés utólagos kialakítása műszakilag megvalósítható és költséghatékony.

Az épületrészenkénti hiteles mérés utólagos kialakításának költséghatékonyságát költséghatékonysági vizsgálat alapján kell megállapítani, amelynek elvégzése a felhasználó kötelezettsége és amelyről a távhőszolgáltatót - jelen esetben a Szegedi Távfűtő Kft. - 2025. december 31. napjáig tájékoztatnia kell.

Azokon a felhasználási helyeken, ahol a fűtés egyedi szabályozhatósága nem megoldott, a fűtési költségmegosztók alkalmazása nem tekinthető költséghatékony megoldásnak.

A költséghatékonyság számításra/vizsgálatra vonatkozó előírásokat a Korm. rendelet   8.  melléklete tartalmazza, amely szerint az éves fűtési megtakarítás az adott felhasználási hely esetén elérhető maximális éves fűtési-költség megtakarítás, mely az átlagos éves hőfelhasználás, a bruttó fűtési hődíj és a megtakarítási arány szorzata alapján számítható.

A megtakarítási arány a maximálisan elérhető fűtési célú hőmennyiség-megtakarítás szorzótényezője az egyedi, hiteles fűtési célú hőmennyiségmérők, vagy fűtési költségmegosztók alkalmazása esetén. Értékét a fűtési költségmegosztók alkalmazása esetén az önkormányzati rendelet határozza meg. A megtakarítási arány 0 és 1 közötti két tizedesjegyben kifejezett értéket vehet fel.

A Tszt. 6.§ (2) bekezdés j.) pontja szerint az önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosban a fővárosi közgyűlés rendeletben állapítja meg – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott általános előírások figyelembevételével – a fűtési költségmegosztó felszerelésének műszaki megvalósíthatósági és költséghatékonysági egyedi szempontjait, ütemezését és egyéb feltételeit.

 
A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2024. (XI. 25.) önkormányzati rendeletével módosított Rendeletben a megtakarítási arányszám 0,1 értéken került megállapításra.
Továbbá a Rendelet 11/A §-ában a fűtési költségmegosztók felszerelésével kapcsolatban egyedi műszaki sajátosságaként előírásra került, miszerint fűtési költségmegosztók csak termosztatikus radiátorszeleppel szabályozható hőleadó készülékekre szerelhetőek fel.

A Korm. rendelet 17/C.§ (1d) bekezdésében foglaltak alapján a műszakilag megvalósítható és költséghatékony beruházás esetén a felhasználónak a költséghatékonysági vizsgálat elvégzése utáni egy éven belül gondoskodnia kell a közös használatú épületrészek kivételével a fűtési költségmegosztók felszereléséről és alkalmazásáról.