(1911 - 2011) Kopasz Márta festő-és grafikusművész városunk képzőművészeti életének vezető egyénisége, egyik legegyénibb hangú alkotója. Szegeden született 1911-ben. Tanulmányait 1930-36 között kitüntetéssel végezte az Iparművészeti Főiskolán, egyúttal elnyerte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egyszeri ösztöndíját. Buday György távozása után 1938-1952-ig a Szegedi Egyetem grafikai lektora. Munkássága elismeréséül ösztöndíjasként tanulmányúton járt Kalotaszegen és a Székelyföldön. 1939-ben tagja lett az Európai Exlibris Társaságnak, rendszeres résztvevője azóta is a társaság által két évente szervezett nemzetközi kollektív kiállításoknak. Bejárva Európa nagyvárosait értékes díjakkal, “kiállítás-sikerekkel” tért haza. (Krakkó, Bécs, Párizs, Varsó, Peruggia, Cannes, Milánó, Malbork, Drezda)  Az 1940-ben megalakult Kisgrafikai Barátok Országos Egyesülete titkára, jelenleg örökös elnöke. Emlékezetes és maradandó érték a Múzsákról készült linósorozata. Művei a szegedi tájat és a város utcáit, történelmét idézik a tőle megszokott érzékenységgel. Megjelenik a Tisza-part, a Dóm, a Dömötör torony, a boszorkánypörök hangulata. 1952-56-ig a Szegedi Tanárképző Főiskola rajztanszékén kinevezett adjunktus. 1956-61-ig a Hámán Kató Általános Iskolában rajztanár.1961-69-ig az Ipari Szakközépiskola, majd a Tömörkény István Gimnázium tanára, a művésztanári munkaközösség vezetője. Ebben az időszakban készítette a Művészeti grafikai oktatás középfokú tantervét, melyet a Művelődési Minisztérium is jóváhagyott. Nyugdíjazását követően 1969-től a Bartók Béla Művelődési Központban grafikai klubot alapított, ahol a művészeti gimnáziumban érettségizett, de felsőoktatási  intézménybe fel nem vett tanítványok alkotását tette lehetővé. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének, alapítása óta a Szegedi Szépmíves Céh Képzőművészeti Egyesületnek, valamint a Kisgrafikai Barátok körének. Mindmáig tevékeny részese Szeged képzőművészeti életének. A Művelődési Minisztérium 1977-ben docensi címmel ismerte el addigi tevékenységét. 1986-ban a József Attila Tudományegyetem Tanácsa József Attila emlékplakettel tüntette ki. Munkásságával kiérdemelte Szeged Város Alkotói díját. /1992/ 1992-96-ig tagja volt az Aba-Novák közalapítványnak.

(1939 - 2004) Dr. Kristó Gyula 1939. július 11-én született Orosházán. 1957 óta megszakítás nélkül Szegeden él. A JATE  Bölcsésztudományi Karán 1962-ben szerzett magyar-latin-történelem szakos középiskolai tanári diplomát. Előbb a JATE oktatója, majd 1978-tól egyetemi tanár, tanszékvezető lett. 1982 és 1985 között az egyetem rektora 1987 és 1989 között a bölcsészkar dékánja volt. Mint a magyar középkor kutatója 50 könyvet írt és többszáz tanulmányt tett közzé, amelyek révén nemzetközi hírű tudós lett. Számos külföldi tudós keresi fel Szegeden, akik eszmét cserélni, tudásukat gyarapítani érkeznek hozzá. Munkásságában két olyan műre kell felhívni a figyelmet, amelyeknek spiritus rectora és mások mellett szerzője is volt, és amelyek messze vitték a professzor, a szegedi középkorász műhely és Szeged jó hírét. Az egyik a Korai magyar történelmi lexikon (9-14. század)  Bp. 1994., a másik az Anjou-kori oklevéltár, amelynek 4 kötete jelent meg ezideig és újabb 4 megjelenése a közeljövőben várható. Kristó Gyula nemcsak saját tudományos munkásságát végzi, hanem több évtizedes tevékenysége során középkorász műhelyt és iskolát szervezett maga körül, amely önálló kiadványsorozattal is rendelkezik. A sorozat címe: Szegedi Középkortörténeti Könyvtár, amelynek eddig 6 kötete jelent meg. A sorozat egyébként az egyedüli középkori témájú könyvsorozat hazánkban. A nemzetközi tekintélyű tudós munkássága során városáról sem feledkezett meg. Főszerkesztésében készült el Szeged történeti monográfiájának (I-IV.) kötete, és a köteteket kísérő kronológia. Az első kötet szerkesztési munkálatait is ellátta. E vállalkozás 80-100 évig terjedő időre szól. Ennyi idő múlva kell ismét új monográfia írására gondolni. Az öt kötet Szeged múltjának szinte kimeríthetetlen kincsesbányája: összefoglalja az eddigi kutatási eredményeket, új kutatási irányokra hívja fel a figyelmet. A város anyagi támogatása mellett nem kevés az érdeme abban, hogy a város történeti monográfiája 15 év alatt elkészült. Szegednek külön dicsősége, egyetlen magyarországi nagyvárosnak sem teljes még a monográfiája, holott nem egy olyan is van, amely előbb fogott hozzá a munkálatokhoz. Tudományos teljesítményei mellett részt vesz a város közéletében is. Számos beszédet tartott városi ünnepeken és részt vesz a Dugonics Társaság életében. Több város ajándékozta meg már monográfusát díszpolgári címmel: a közeli városok közül Hódmezővásárhely és Szabadka. Szegeden 1998-ban kapta meg a Díszpolgári címet.

(1979 - ) Szegeden élő és tanuló sportolóként már 1994-ben a világ legfiatalabb sakknagymestere.  A magyar felnőtt válogatott tagjaként, mint éltáblás vezeti a csapatot a nemzetközi versenyeken. 2001-ben ötödik a világranglistán. Ettől az évtől kezdve új stílusban, új repertoárral, bátrabban játszik. Gyenge évet zár 2001-ben, de annál örömtelibb a következő esztendő. Rapid világkupa győzelmet arat ugyanis Dubaiban, első helyet szerez Dortmundban, a világbajnok jelöltek versenyén.  A legjobb magyar sakkozói teljesítményt éri el, amely lehetővé teszi számára, hogy a klasszikus  világbajnoki cím védőjével játsszon páros mérkőzést. 2003-ban pályafutása addigi legnagyobb eredményét éri el, amikor megnyeri minden idők egyik legerősebb szupertornáját Linaresben. A bledi olimpián az ezüst érmet szerző magyar válogatott első táblása. Ekkor már folyamatosan foglalkoztatja a nemzetközi sakkéletet a világbajnoki cím védőjével, Kramnyikkal történő páros meccsének időpontja.  2004 január 28-án bejelentik a  világbajnoki páros mérkőzés időpontját, azaz szeptember 25-e és október 18-a között dől el a világbajnoki cím sorsa.  Lezajlik a meccs, a Kramnyik elleni világbajnoki döntő: Lékó Péter bravúrosan játszik, 7:7-tel zárul a mérkőzés, de a címvédő jogán az orosz sakkozó marad a világbajnok.  A fiatal magyar nagymester ugyan nem szerezte meg világbajnoki címet, de játékát, kiemelkedő tudását  így is  különleges  sporttörténeti eseményként jegyzi a nemzetközi sportvilág. Méltán nyeri el az év legjobb játékosa választáson a rangos harmadik helyezést. Szeged különösen büszke világhírű sakkozójára, aki az idén veretlenül nyeri meg a Wijk aan Zee-i szupertornát és ezzel az eredményével a FIDE második negyedévi ranglistáján a  4. helyen áll. Ez egyben új magyar és egyéni csúcs.  Személyében sportszakmai \”nagykövet\”, aki városában is gyakran vállal szimultánt, hogy népszerűsítse sportágát. Városunk 2001-ben a \”Szeged nemzetközi kapcsolataiért emlékéremmel\” tüntette ki.  Ezúttal a legmagasabb elismerésében részesíti világklasszis sportemberét.

(1938 - 2013) Novák István Budapesten született 1938-ban. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1961-ben szerzett diplomát.A vidéken élő és alkotó kortárs magyar építőművészek közül az egyik leggazdagabb és legegységesebb életművet mondhatja magáénak Szeged Ybl-díjas főépítésze. Eddigi pályafutása során közel kétszáz épületet tervezett. Lakóházait éppúgy szeretik, mint barátságos postáit és közösségi fórumként is funkcionáló példaértékű aulás iskoláit. A szegedi Deák Ferenc Gimnázium, az Arany János Általános Iskola és az ÁNTSZ újszegedi székháza szintén az Ő alkotása. Az elmúlt két évtizedben jellegzetes alföldi települések, Békés, Gyula, Mezőberény, Szentes és Orosháza városközpontjait álmodta újjá. A szlovákiai Ajnácskő kis magyar katolikus közössége naponta meríthet erőt abból a csodálatos templomból, amit ajándékul tervezett nekik. A határainkon túl is jól ismerik az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban a Feszty-körkép otthonául szolgáló, monumentalitásával, egyszerűségével és természetességével ható rotundáját.  Novák István huszonnyolc éven át a szegedi CSOMITERV tervezője, majd vállalati főépítésze volt, azután 1990-ben önálló építész irodát hozott létre. 1988-tól Szarvas, 1995-től 2003-ig, nyugdíjba vonulásáig Szeged város főépítésze volt. Neki és munkatársainak köszönhető, hogy Szeged 2003-ban megkapta az Európai Unió Kulturális Örökség Díját, az Europa Nostra-díjat. Novák István több mint húsz rangos elismerésben részesült pályája során: 1983-ban Ybl-díjjal jutalmazták, 1995-ben Szegeden Pro Urbe, 1998-ban Szarvason Közszolgálati Díjat, 2007-ben Makón Podmaniczky-díjat kapott.A Szabad Művészetek Doktora (DLA) címet 1998-ban szerezte meg. 2008-ban a magyar építészet és építőművészet kategóriában Prima Primissima Díjjal ismerték el munkásságát a Művészetek Palotájában. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a városért végzett tevékenysége elismeréseként Novák Istvánnak Díszpolgári címet adományoz.

(1958 – ) Diplomáját követően kapott meghívást a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára tanársegédi munkakörbe, ahol azóta is megszakítás nélkül dolgozik, jelenleg az Európai Jogtörténeti Tanszék vezetője.1989-től hosszabb külföldi tanulmányút keretében a világhírű freiburgi egyetemen tanult, ahol 1992-ben magna cum laude minősítéssel avatták doktorrá. Tudományos munkásságának nagyobbik részét képezi ma is a büntetőjog történetének kutatása, továbbá a szerzői jog magyarországi kialakulása és fejlődéstörténete. 2002. július 1-től a Szegedi Tudományegyetem tanára, miután előző évben sikeresen habilitált. Ugyanebben az évben nyert felvételt a Professzorok Batthyány Körébe. Ekkor már számos más tudományszervezéssel kapcsolatos funkciót is ellát. Több cikke jelent meg a Jogtudományi Közlöny és a Rubicon című folyóiratokban, könyvei pedig magyar, illetve német nyelven. Három éven át tagja volt Szeged Város Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságának. Az országgyűlés 2005. november 14-én a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának bírájává választotta, mandátuma az elmúlt év őszén járt le. 

(1931 – 2023) 1931. november 3-án született Miskolcon. Egyetemi tanulmányait a Szegedi Orvostudományi Egyetemen végezte. Első munkahelye a Kórbonctani és Kórszövettani Intézet, majd az I. sz. Sebészeti Klinika volt. 1975-ben lett az orvostudomány kandidátusa, 1977-től egyetemi docens, 1985-től címzetes egyetemi tanár.Klinikai szakterülete a klinikai onkologia, az emlődaganatok, vastagbél daganatok sebészete. Szakvizsgát szerzett kórbonctan kórszövettani vizsgálatokból, sebészetből, gasztroenterologiából. 1981-1982-ig a Sebészeti Klinika megbízott igazgatója, ugyanebben az időpontban Csongrád Megye Sebész Szakfőorvosa.1984 szeptemberétől Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Kórháza Sebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa, 1988-1992-ig a Szeged Városi Kórház Igazgató helyettese. Két munkahelyén 10.000 (tízezer) műtétet végzett.1997-ben vonult nyugállományba. Ettől az időponttól szaktanácsadója az osztálynak. 2007-től önkéntesként dolgozik a Sebészeti Klinika állományában.Magánéletében 1966 óta hűséges társa Szilágyi Márta, két gyermekük született: Mónika és Gellért. Számos hazai és nemzetközi társaságnak aktív tagja, a teljesség igénye nélkül néhány: 1989-2002 -ig a Csongrád Megyei Orvosi Kamara Elnöke, a Magyar Sebész Kollégium tagja 1992-2001, a Magyar Koloproktologus Társaság alapító tagja, elnökségi tagja és elnöke, a Pozsonyi Ignácz Alapítvány Kuratóriumának elnöke.Főbb kitüntetéseit felsorolni is nehéz: Pozsonyi Ignácz-díj, Szegedért Emlékérem, Hippokrates Emlékérem, Pro Sanitate Emlékérem, Szent-Györgyi Albert-díj, Szeged Kórház Életmű díj. A mai naptól méltán Szeged Város Díszpolgárát tisztelhetjük Prof. Dr. Baradnay Gyula személyében.

(1943 - ) Dr. Blazovich László 1943. november 2-án, Szombathelyen született. A József Attila Tudományegyetemen szerzett 1967-ben magyar-történelem szakos tanári képesítést. Az egyetemi tanulmányai elvégzése után Hódmezővásárhelyen tanított. 1980-tól a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója. 1996-ig docens, habilitációja után magántanár, 1997-től egyetemi tanár volt. 1969-ben doktori, 1986-ban kandidátusi, 2001-ben akadémiai doktori tudományos fokozatot kapott. 1980-ban került a Csongrád Megyei Levéltár élére, ahol 29 évet töltött el. A belső szakmai munkában elindította az ismertető leltár sorozatot, mely munka jelenleg is folyik. Az iratbegyűjtést, rendezést és segédletkészítést mindig egymásra épülő egységes folyamatként fogta fel. Nagy hangsúlyt fordított a levéltár nemzetközi kapcsolatainak kiépítésére és buzgón ápolta azokat. Zenta, Szabadka, Újvidék levéltáraival gyümölcsöző partnerkapcsolatokat hozott létre. Kezdeményezte a Levéltárért díj alapítását. Társszerzőként szerkesztette a Magyarország levéltárai című kétnyelvű kiadványt. Blazovich László ismert medievista. Az Anjou-kori oklevéltár munkálataiban négy kötetet jegyeznek. Város- és település történészként főképp az Alföld városai érdekelték. Hollandiától Németországon át Litvániáig ismert jogtörténész. Budai jogkönyv, a Szász tükör magyar nyelvű, gazdag jegyzetanyaggal és bevezető tanulmányokkal elkészített változatának közreadója. Blazovich László levéltárosként és történészként gazdag pályát futott be. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010-ben Prof. Dr. Blazovich László Urat tünteti ki Szeged Díszpolgára címmel.

(1953 - 2023) Csapó Benő Szentgálon született 1953. március 5-én.A szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett kémia-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet 1977-ben. Két év múlva egyetemi doktori, 1985-ben kandidátusi fokozatot kapott, 2002-ben pedig elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet, a Neveléstudományi Doktori Iskola, az Oktatáselméleti Kutatócsoport, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia Képességfejlődés Kutatócsoportjának vezetője. A jövő pedagógusai a felsőoktatásban az ő művein nőnek fel. Humboldt-ösztöndíjas kutatóként dolgozott 1989-ben a Brémai Egyetemen, később meghívott kutatóként 1 éven át az Egyesült Államokban, Stanfordban.1991 óta a Magyar Pedagógia című folyóirat főszerkesztője. 2001-ben elindította az évente megrendezett Országos Neveléstudományi Konferenciát. Kétszer választották a European Association for Learning and Instruction vezetőségi tagjává, 2007-ben a szervezet Budapesten megrendezett konferenciájának elnöke volt.Számos hazai és nemzetközi kutatási programban vett részt vezetőként, magyarországi irányítóként, vagy éppen a munkacsoport tagjaként. Fő kutatási területei az értelmi fejlődés, a képességek fejlesztése, a tudás szerveződése, a pedagógiai értékelés és a számítógépes tesztelés.2009-ben a megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét. A Magyar Oktatás és Köznevelés kategóriában 2015-ben Prima Primissima díjat kapott.Ezt a nagyívű életművet kívánja elismerni Szeged városa a díszpolgári cím adományozásával.

(1939 - ) Dobozy Attila 1939. május 5-én született Szegeden, Széchenyi-díjas orvos, bőrgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a klinikai dermatológia, a klinikai immunológia és a klinikai farmakológia. Szegeden szerzett orvosdiplomát 1963-ban, majd 1968-ig az egyetem Mikrobiológiai Intézetének munkatársa volt. Ezt követően az egyetem bőrgyógyászati klinikájára került, előbb adjunktusként, majd docensként. 1986-ban a klinika igazgatója lett egyetemi tanári beosztásban. Az intézetet 2004-ig irányította. 1994-ben a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének doktori képviselője lett, majd 1998-ban az akadémia levelező, 2004-ben pedig rendes tagjává választották. 2000 és 2003 között a Szegedi Tudományegyetem általános rektorhelyettese, és ezzel egy időben az Orvos- és Gyógyszerésztudományi Centrum elnöke. 2001-ben megalapította a Klinikai Orvostudományok Doktori Iskolát, amelynek 2007-ig vezetője volt. 2004-ben professzor emeritus címet kapott. Jelenleg az MTA kutató professzora. Dobozy Attila 2004 és 2008 között az MTA Doktori Tanácsának elnöke volt. Akadémiai tisztségei mellett 1992–1994-ig a Magyar Dermatológiai Társaság, 1997-től a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság elnöke. Számos nemzetközi és hazai folyóirat szerkesztő bizottságának tagja, köztük a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle című folyóirat Szerkesztő Bizottságának elnöke. Több elismerésben részesült, többek között a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, Batthyány-Srattmann László Díj, Széchenyi-díj, és a Szegedért Alapítvány Tudományos Kuratórium Szőkefalvi-Nagy Béla Díj tulajdonosa. Prof. Dr. Dobozy Attilának életpályája elismeréseként Szeged város Közgyűlése Díszpolgári címet adományoz.

(1934 - 2022) Pintér Sándor Debrecenben született 1934-ben és ott szerezte meg orvosi diplomáját is. 1960-ban kapott állást a Szegedi Gyermekklinikán, ahol több mint fél évszázadot töltött a gyermekgyógyászat szolgálatában. Kezdetben kutatással foglalkozott, így jutott ki 1973-ban egy fél éves ösztöndíjjal Oxfordba. 1991 és 1995 között tanszékvezető professzorként vezette az intézményt. Munkássága során megújult a Gyermekklinika teljes épülete és megalapította az ország első gyermek-intenzív osztályát is. Nyugdíjasként, ha teheti, ma is naponta bejár a klinikára. Pintér Sándor a magyarországi koraszülöttmentés egyik legjelentősebb alakja. A Magyar Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány kuratóriumi elnöke. A dél-magyarországi régióban működő alapítvány eddigi tevékenysége alatt több mint 20.000 gyermek életét mentette meg. A mentés mellett az alapítvány legfontosabb missziója a prevenció. A professzor ma is az egyetlen rangidős gyermekgyógyász, aki koraszülöttmentéssel és ellátással foglalkozik hazánkban.Felesége és három gyermeke szintén az egészségügy területén dolgozik.Legszebb kikapcsolódás számára a családjával, a gyerekeivel és a hat unokájával együtt töltött idő, valamint a kertészkedés. Munkásságát számos publikáció, tanulmány jelzi, mellette több szakmai elismerés és kitüntetés birtokosa, amelyek közé mától Szeged város díszpolgári címét is megérdemelten magáénak tudhatja.