(1923 - 2019)
1923. július 6-án született Budapesten. Orvosi tanulmányait 1941-ben a szegedi egyetemen kezdte. Szent-Györgyi Albert tanítványa volt, aki emlékei szerint a legdemokratikusabbnak számított az akkori egyetemi professzorok közt, előadásai szakmailag nagyon magas színvonalúak, ugyanakkor egyszerűek és közérthetőek voltak. Wollemann Máriát Budapesten 1947-ben avatták orvosdoktorrá a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol summa cum laude eredménnyel végzett. 1946-47-ig a szegedi, majd 1948-49-ig a budapesti Orvostudományi Egyetemen dolgozott a Gyógyszertani, Anatómiai, Orvosvegytani és az MTA Biokémiai Intézetekben. 1954-1970-ig az Országos Idegsebészeti Intézetben. 1971-óta az SZBK Biokémiai Intézetében dolgozott, ahol kezdetben csoportvezetői, majd igazgatóhelyettesi és 1978-83-ig igazgatói funkciót töltött be.
Az Orvostudományok Doktora címet a „Biochemistry of Brain Tumours” című könyvével nyerte el, melyet McMillan Press London, a University Park Press Baltimore és az Akadémiai Kiadó közösen jelentetett meg 1974-ben.
Hosszabb külföldi tanulmányúton a Berlini Humboldt Egyetem Gyógyszertani Intézetében volt 1956-57-ben, a New Yorki Montefiore Hospital Department of Anesthesiology-ban 1963 és 1964 között, illetve a párizsi Hôpital Boucicaut Laboratoire d’Eutonologie-ben 1966-ban. Felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik angol, német és francia nyelvből.
Az SZBK Biokémiai Intézetben töltött időben elsősorban opiát receptorokkal foglalkozott munkatársaival. Ebből a tárgykörből számos közlemény, konferencia, workshop született és ilyen jellegű kutatások jelenleg is folynak. Munkáját több kitüntetéssel ismerték el. 1977-ben Akadémiai Díjat, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét kapta. Városunk 2017-ben Szeged nemzetközi kapcsolataiért emlékéremmel ismerte el munkáját.
