1954 - 

Közvetítő vagyok, nem író. Közvetítő, akinek az a dolga, hogy megtalálja az utat, a kapcsolatot két ember, két gondolkodásmód vagy világ között – vallotta az irodalmi Nobel-díj odaítélése kapcsán készült hivatalos interjúban Krasznahorkai László író. Gyulán született, 1973 és 76 közt Szegeden a József Attila Tudományegyetem Jogtudományi Karának hallgatója volt. Bár a nagy nyilvánosság a Tebenned hittem című novelláját tartja az első megjelent művének, valójában első írását, egy filmkritikát városunkban, a jogi kar lapjában publikálták 1973-ban. Krasznahorkai László tanulmányait Budapesten fejezte be, magyar-népművelés szakon szerzett diplomát, majd 1985-ben megírta azóta is legismertebb regényét, a Sátántangót. Neve hallatán az olvasók ezen kívül Az ellenállás melankóliája, a Háború és háború, valamint a Báró Wenckheim hazatér és a Zsömle odavan című műveire gondolnak elsősorban. Filmrendező barátjával, Tarr Bélával negyed évszázadon keresztül dolgozott együtt. A világ számos országában töltött hosszabb-rövidebb időt, élt Kínában, Japánban, az Egyesült Államokban, Franciaországban és Spanyolországban is – most Budapest mellett Triesztben és Bécsben lakik. József Attila- és Kossuth-díjas, 2015-ben átvehette a Nemzetközi Man Booker-elismerést, tavaly pedig neki ítélték a világ legrangosabb kitüntetését, az irodalmi Nobel-díjat.