(1907 - 1990)
Buday György Kolozsváron született 1907. április 7-én. Képzőművészeti és íráskészsége már gyermekkorában megmutatkozott, középiskolásként folyóiratokban illusztrál, cikkeket ír. Megrendezik első önálló kiállítását. Családjával 1924-ben költözik Szegedre, ahol hamarosan bekapcsolódik az egyetemi ifjúság mozgalmaiba. Szervezői és vezetői képességei révén elnöke a Bethlen Gábor Körnek, elindítója és irányítója az agrár-settlement mozgalomnak, vezetője a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. Ez a csoportosulás tégelye lett a progresszív diáktörekvéseknek, sokirányú munkájukat jellemzi könyvkiadói tevékenységük, szociológiai kutatásaik, tudományos vizsgálódásaik, művészeti kísérleteik. A csoporthoz tartozott többek között Erdei Ferenc, Baróti Dezső, Tolnay Gábor, Ortutay Gyula, Radnóti Miklós, Hont Ferenc, Reitzer Béla, Tomori Viola.
Képzőművészeti munkássága is ekkor újul meg. A Boldogasszony búcsúja című, tizenöt lapból álló szöveg nélküli fametszetregény-t a Magyar Bibliophil Társaság Az év legszebb könyvé-nek választja. Fametsző tevékenysége szorosan összekapcsolódik a barátok munkájával, illusztrációkat készít például Ortutay néprajzi gyűjtéseihez, Radnóti költeményeihez, a dudari szociológiai tábor kiadványához. Fába metszve idézi Arany János és a székely nép balladáit, Madách Tragédiáját. Az ő díszleteivel játszák első alkalommal a művet a Dóm előtti téren.
A háborút megelőző időkben először Rómában ösztöndíjas, majd a gyülekező világháborús viharfelhők miatt Londonban telepedik le. Volt a BBC magyar adásainak munkatársa, a háborút követően a londoni Magyar Intézet igazgatója. Hazatérési kísérletei meghiúsultak, az 1956-os forradalom leverésének híre mélyen megrendítette, azóta szanatóriumban él.
Külföldi munkássága a világ grafikai élvonalába emelte. Fameszeteket készített Shakespeare Atheni Timonjához, sorozatot London hangjai címmel, a Szegedi Kis Kalendárium mintájára éveken át karácsonyi könyvecskéket alkotott, illusztrált arab népmeséket, Aragon és Joyce regényt. Jelentős ex libris terén végzett munkássága is.
Elkészítette a magyar költészet arcképcsarnokát. Nyolcvanadik születésnapján a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével tüntették ki.
Mindezek alapján Buday György grafikusművész megkapta a Szeged város díszpolgára címet.