a SZOTE Gyermekklinikájának nyugalmazott igazgatója (1921 - 2015) 1921. április 19-én született Alistál községben (Csallóköz-Csehszlovákia). Középiskoláit Pozsonyban, majd Érsekújvárott végezte. Orvosi oklevelet Budapesten, summa cum laude jelzéssel 1944-ben szerzett, majd ezt követően 1946-ig komáromi és németországi hadifogolytáborokban töltött kórházi katonai szolgálatot. 1952-ig a Pesterzsébeti Gyermekkórházban segédorvos, 1963-ig a Fővárosi László Kórházban osztályvezető főorvos. 1963-tól dolgozik Szegeden, a SZOTE Gyermekklinikán tanszékvezető egyetemi tanár. Az intézményhez nyugdíjazásáig hű maradt, miközben 1971-ben a Los Angelesi Egyetemen visting professzorként alkalmazzák. 1991-ben rektorhelyettes, júliustól nyugdíjas. Szakmai-tudományos munkásságát jellemzi 220 tudományos szakcikk, három monográfia \”Gyermekgyógyászat\”, hivatalos egyetemi tankönyv két kiadásban. Több hazai, nemzetközi tudományos társaság tagja. Például Európai Gyermeknephrológiai Társaság elnöke 1987-ben, Gyermekgyógyász elnök 1980-1985-ig, számos minisztériumi, egyetemi tudományos társasági collégiumnak, bizottságnak tagja, az MTA I. Sz. Klinika szakbizottsága elnöke. Kiváló orvos, kiváló újító, a munkaérdemrend arany fokozata, Széchenyi díj  és más számos emlékérem tulajdonosa. Dr. Boda Domokos nyugalmazott egyetemi tanár a magyar gyermekgyógyászat egyik legkiválóbb egyénisége. Munkássága döntően befolyásolta a csecsemő- és gyermekgyógyászat fejlődését, a csecsemőhalandóság csökkenését. Számos tevékenység között a hazai intenzív terápia betegellátási rendszer alapjait is ő teremtette meg. Szakmai munkássága nemzetközileg is elismert. Ezt igazolja az, hogy valamennyi jelentős külföldi társaság tagjai sorába választotta. Egyéniségére jellemző, hogy mind a szakmában, mind a magánéletben az etikai normákat szigorúan betartotta. Mindenben a beteg érdekét képviselte. Közel 30 éves szegedi egyetemi tanári tevékenységével hazai és külföldi fórumokon egyaránt jelentősen hozzájárult a szegedi egyetem és így Szeged város tekintélyének, jó hírnevének növeléséhez.

(1907 - 1990) Buday György Kolozsváron született 1907. április 7-én. Képzőművészeti és íráskészsége már gyermekkorában megmutatkozott, középiskolásként folyóiratokban illusztrál, cikkeket ír. Megrendezik első önálló kiállítását. Családjával 1924-ben költözik Szegedre, ahol hamarosan bekapcsolódik az egyetemi ifjúság mozgalmaiba. Szervezői és vezetői képességei révén elnöke a Bethlen Gábor Körnek, elindítója és irányítója az agrár-settlement mozgalomnak, vezetője a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. Ez a csoportosulás tégelye lett a progresszív diáktörekvéseknek, sokirányú munkájukat jellemzi könyvkiadói tevékenységük, szociológiai kutatásaik, tudományos vizsgálódásaik, művészeti kísérleteik. A csoporthoz tartozott többek között Erdei Ferenc, Baróti Dezső, Tolnay Gábor, Ortutay Gyula, Radnóti Miklós, Hont Ferenc, Reitzer Béla, Tomori Viola. Képzőművészeti munkássága is ekkor újul meg. A Boldogasszony búcsúja című, tizenöt lapból álló „szöveg nélküli fametszetregény”-t a Magyar Bibliophil Társaság „Az év legszebb könyvé”-nek választja. Fametsző tevékenysége szorosan összekapcsolódik a barátok munkájával, illusztrációkat készít például Ortutay néprajzi gyűjtéseihez, Radnóti költeményeihez, a dudari szociológiai tábor kiadványához. Fába metszve idézi Arany János és a székely nép balladáit, Madách Tragédiáját. Az ő díszleteivel játszák első alkalommal a művet a Dóm előtti téren. A háborút megelőző időkben először Rómában ösztöndíjas, majd a gyülekező világháborús viharfelhők miatt Londonban telepedik le. Volt a BBC magyar adásainak munkatársa, a háborút követően a londoni Magyar Intézet igazgatója. Hazatérési kísérletei meghiúsultak, az 1956-os forradalom leverésének híre mélyen megrendítette, azóta szanatóriumban él. Külföldi munkássága a világ grafikai élvonalába emelte. Fameszeteket készített Shakespeare Atheni Timonjához, sorozatot London hangjai címmel, a Szegedi Kis Kalendárium mintájára éveken át karácsonyi könyvecskéket alkotott, illusztrált arab népmeséket, Aragon és Joyce regényt. Jelentős ex libris terén végzett munkássága is. Elkészítette a magyar költészet arcképcsarnokát. Nyolcvanadik születésnapján a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével tüntették ki. Mindezek alapján Buday György grafikusművész megkapta a Szeged város díszpolgára címet.

(1934 - ) Dr. Ilia Mihály 1957-óta megszakítás nélkül a JATE II. Magyar Irodalomtörténeti Tanszék oktatója. Előadásai és szemináriumai átfogják századunk magyar irodalmának valamennyi fontos részterületét, különösen közkedveltek a Nyugat első nemzedékéről, a két világháború közti irodalmunk fő vonulatairól, a XX. századi magyar esszéről, a határon túli magyar irodalomról és a modern magyar folyóirattörténetről tartott foglalkozásai. Mind a hallgatók, mind az oktatók körében a Bölcsészkar egyik legnépszerűbb tanára. Két évtizede a Kari és az Egyetemi Tanács választott tagja. Kiemelkedő pedagógus-egyéniség és tudományos kutató. Kutatási területe: a XX. századi magyar és külföldi magyar irodalom. Foglalkozik néprajzzal, falutörténettel, művelődéstörténettel. Számos tanulmánya jelent meg irodalmi szaklapokban és folyóiratokban. Rendszeresen írt kritikákat szépirodalmi és irodalomtörténeti művekről is. 1965-től a Tiszatáj versrovatának vezetője, 1971-től az újság főszerkesztő-helyettese, 1972-1975-ig főszerkesztője. A Tiszatáj főszerkesztősége idején emelkedett átlagos irodalmi lapból országos színvonalú folyóirattá. Két évtizede dolgozik a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Irodalmi Szakosztályának választmányában, megalakulása óta tagja a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság Végrehajtó Bizottságának. 1981-1992. között tagja a Magyar Írók Szövetsége választmányának. Irodalmi munkásságáért 1972-ben József Attila-díjjal, 1990-ben a Magyar Művészetért Alapítvány díjával, 1991-ben Déry Tibor-díjjal tüntették ki. 1992-ben a Szegedért Alapítvány fődíjával jutalmazták.

Én egy biokémikus vagyok, aki ért az RNS-ekhez – ezt mondja magáról Karikó Katalin, akiről nemrég egy francia tévécsatorna forgatott filmet „A nő, aki megmentheti a világot” címmel. Karikó Katalin nevét tavaly az egész világ megismerte. Kisújszálláson nőtt fel, majd Szegeden, az akkori József Attila Tudományegyetem biológus szakán diplomázott. Akadémiai ösztöndíjat kapott, és a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba hívták dolgozni, ahol az RNS-csapatba került. 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték. A philadelphiai Temple Egyetemen kapott állást, így férjével, Francia Bélával és akkor hároméves kislányukkal, Zsuzsával az Egyesült Államokba költözött. Néhány évvel később a Pennsylvania Egyetemre került, ahol 24 évig kutatott. 2004-ben egy kollégájával, Drew Weissmann-nel szabadalmat jegyeztettek be a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására. Ezt a szabadalmat vásárolta meg 2011-ben a BioNTech és a Moderna. 2014-ben Karikó Katalin a német BioNTech cég alelnöke lett. 2018-ban a Pfizer gyógyszercéggel közösen kezdtek ezen a technológián alapuló  oltást fejleszteni, ennek is köszönhető, hogy a koronavírus megjelenése után néhány hónappal már el is indult a vakcina tesztelése, tavaly december elején pedig a széleskörű felhasználás. Karikó Katalin számos rangos nemzetközi és hazai elismerést kapott, Széchenyi-díjjal tüntették ki, és a Nobel-díj várományosaként emlegetik. Büszke édesanya és nagymama, kétszeres olimpiai bajnok és ötszörös világbajnok evezős lánya néhány hónappal ezelőtt adott életet Karikó Katalin első unokájának, Alexandernek.

Katona Márta 1976-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetemen „Summa cum laude” minősítéssel nyerte el orvosi diplomáját. Azóta az SZTE Gyermekgyógyászati Klinikáján dolgozik. Csecsemő- és gyermekgyógyász, gyermekkardiológus, neonatológus és gyermek intenzív terápiás szakorvosi képesítéseket szerzett. Már fiatal orvosként bekapcsolódott az újszülött intenzív osztály létrehozásába, amelyet 1990 és 2009 között ő vezetett. 1996 óta foglalkozik magzati diagnosztikával, a magzati szívbetegségek ultrahangvizsgálatát az országban az elsők között vezették be a szegedi gyermekklinikán. 1994-ben kandidátusi fokozatot szerzett, 2005-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, abban az évben lett a gyermekklinika igazgatóhelyettese. 1999-ben létrehozták a „Szegedi Gyermekszívek Gyógyulásáért” közhasznú alapítványt, amelynek kuratóriumi elnöke. Eddig 80 millió forint értékű műszert vásároltak a gyermekklinikának. Orvos irányítója a „Gift of Life” programnak, amely a Szent-Györgyi Albert Rotary Club támogatásával a határainkon túl élő szívbeteg gyermekek szegedi szívműtétjét szervezi. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el: Széchenyi Professzori Ösztöndíjat, Waltner Károly Emlékérmet, Szent-Györgyi Emlékérmet, illetve Batthyány-Strattmann Emlékérmet kapott, a Szegedért Alapítvány fődíjasa. Férje, Dr. Jancsó Gábor kutató orvos, emeritus professzor mindvégig támogatta munkájában és törekvéseiben. Lányaik, Daniella és Judit nyelvészek, családjukkal külföldön élnek. Katona Mártának és férjének három unokája van.

(1929 - ) 1929. december 27-én született Szegeden, régi szegedi orvos családban. A szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumban érettségizett 1948-ban, majd a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát 1954-ben. Ezután egy évet a Sátoraljaújhelyi Kórház Sebészeti Osztályán dolgozott, majd visszatért Szegedre, ahol a SZOTE Sebészeti Műtéttani Intézetében tevékenykedik. 1958-tól a Sebészeti Klinikán tanársegéd, 1966-tól adjunktus, majd 1969-től docens. Ezalatt az idő alatt szívkatéteres laboratóriumot szervezett s világszínvonalú új módszereket vezetett be és terjesztett el. 1962-ben 10 hónapot tölt ösztöndíjjal Angliában, ahol a mesterséges szív-tüdő készüléket tanulmányozza. Visszatérte után Szegeden is bevezeti a műszer használatát és ennek segítségével sikeresen megindulnak a nyitott szívműtétek. 1965-66-os USA-beli tanulmányútjának tapasztalatai ismét előrelépést eredményeznek a Sebészeti Klinika Szívsebészeti Osztályán. Útmutatása segítségével elkezdik Szegeden a szívbillentyűk beültetését, valamint megkezdik a csecsemőkori szívműtéteket. Megalakítják az ország első Intenzív Terápiás Osztályát. Ebben az évben sikerrel védi meg kandidátusi disszertációját. Eközben 1960-tól kezdve Szegeden, 1972-től pedig a Pécsi Orvostudományi Egyetemen is oktatja a szívsebészet tárgykörét, s van energiája segédkezni a debreceni egyetem szívsebész képzésének beindításánál is. 1977-ben egyetemi tanárrá nevezik ki. 1995. évi nyugdíjba vonulásáig számos nagy jelentőségű változás részese. Ezek között kiemelésre érdemes a koszorúér sebészet fellendülése és az Önálló Szívsebészeti Osztály munkájának beindítása. Gyakorlati tevékenységével egyidőben több mint 150 publikációt jelentet meg és részese volt 4 könyv megírásának is. Aktív tevékenységet fejtett ki az Amerikai és az Európai Mellkassebész Társaságban. Vezetőségi tagja volt a Magyar Sebész Társaságnak és a Magyar Kardiológusok Társaságának, de kivette részét az Európai Szívsebész Klub és a Korányi Társaság munkájából is. A legjelentősebb szakmai kitüntetések birtokosa. Kétszer kapott Markusovszky-díjat, 1997-ben megkapta a Szent-Györgyi Albert díjat, 2000-ben pedig a Magyar Szívsebész Társaság Kudász József-emlékéremmel jutalmazta.

(1944 - ) Lippai Pál 1944-ben született Szegeden. Iskoláit is itt végzi – kiváló eredménnyel. Ezt a kitűnő érettségi eredmény a 4 nyelvvizsga és az 1967-ben a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel megszerzett diploma bizonyítja.  1970-1990-ig a 2. sz. Ügyvédi munkaközösségben dolgozik, az időszak végén már ennek vezetőjeként Az 1990. évi helyhatósági választásokon a FIDESZ-SZDSZ közös jelöltjeként polgármesterré választották. Teljes hivatali ideje alatt hangsúlyozta, hogy nem politikus, hanem technokrata. Pragmatikus álláspontjával a város konkrét ügyeinek megoldására keresett konkrét válaszokat. Munkáját 1993-ban belügyminiszteri kitüntetéssel ismerték el.  Polgármestersége idején – a kiemelkedően magas infláció beruházásgátló hatásainak ellenére – megépült a móravárosi elkerülő körút, elkészült a Szegedi Szabadtéri Játékok mobil nézőtere és számos új tornaterem épült az iskoláinkhoz. A négy éves ciklus végén a város költségvetését hitel nélkül és 1 milliárd forintos többlettel adta át utódjának.Nem jelöltette magát újból, hanem visszatérve hivatásához ügyvédi irodát nyitott amelyet azóta is vezet. Ügyvédi gyakorlata mellett történelmi és jogtörténeti kérdésekkel is foglalkozik, jelenleg a szegedi ügyvédi kamara történetét dolgozza föl egy tanulmányban.  Magánéletének meghatározó része a sport. Úszó és vízilabdás múltja közismert, jelenleg pedig a Tisza Volán SC Jégkorong Szakosztályának elnöke. Kitüntetett hobbija a bélyeggyűjtés, mellyel rangos nemzetközi eredményeket is kivívott magának.  Személyes és közéleti eredményeit, tevékenységét – kiemelve az egykori képviselő testületen belüli kompromisszumok iránti elkötelezettségét – Szeged Város Közgyűlése a 2008. évben díszpolgári címmel ismerte el.

geográfus, az SZTE rektora (1942 - ) 1942-ben született Makón. 1965-ben kapta meg biológia-földrajz szakos középiskolai tanári oklevelét a József Attila Tudományegyetemen. Ezt követően a csanádpalotai általános iskolában és gimnáziumban tanított. 1974-től a József Attila Tudományegyetem Gazdaságföldrajzi Tanszékének munkatársa. 1980-ban védte meg kandidátusi értekezését. A következő évben kapta meg docensi kinevezését. 1989-ben védte meg akadémiai doktori értekezését. 1990. óta egyetemi tanár, 1994-től tanszékvezetői megbízást kapott, és a József Attila Tudományegyetem rektora lett. Oktatási feladata a fejlett és fejlődő tőkés országok gazdaságföldrajzi főkollégiumának vezetése. Rendszeresen és szívesen irányítja a diákkörös hallgatók munkáját. Tanítványai közül eddig hárman kiemelt első díjat, négyen második díjat, s ketten harmadik díjat nyertek az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. Vezetője az akkreditált \”Regionális folyamatok földrajzi és földtani elemzése\” című PhD  programnak. Kutatói érdeklődése kezdetben az agrárföldrajz, később a település- és területfejlesztés kérdéseire irányult. Kutatási eredményeiről rendszeresen számot ad tanulmányaiban, melyeknek száma meghaladja a százat. Egyetemi jegyzetet, két, országosan elfogadott tankönyvet írt. 16 könyvnek társszerzője, és két önálló könyve is megjelent, mint pl. az 1982-ben íródott \”A falusi átalakulás alapvető térfolyamatairól\” szóló. Rendszeresen részt vesz hazai és nemzetközi konferenciákon. Szoros szakmai kapcsolatot tart az osnabrücki, brémai, göttingeni, koppenhágai, turkui, honkongi és tokiói egyetem földrajzi tanszékével. Több alkalommal kapott megbízást központi, megyei, illetve települési önkormányzati szervektől. A regionális fejlesztést illetően rendszeresen végez szakértői tevékenységet. 1993-tól a Szegedi Akadémiai Bizottság elnökségének, az MTA Regionális Tudományos Bizottságának tagja, valamint a Képesítési Bizottság földrajzi szakbizottságának tagja, de funkciót vállalt és vállal még számos hazai és külföldi szervezetben és bizottságban is. 1999-ben Szeged városa Pro Urbe díjjal tüntette ki.

(1926 - 2019) Dr. Péter László a JATE egyetemi tanára, az irodalomtudományok nagydoktora. Szorgos kutatója és feltárója Szeged művelődéstörténetének, irodalomtörténetének és néprajzának. Publikációinak száma megközelíti a 3 ezret; ezeknek túlnyomó többsége szegedi vonatkozású. Tagja és vezetőségi tagja több tudományos egyesületnek, társaságnak. 1945-óta tagja a Magyar Irodalomtörténeti, Néprajzi, Nyelvtudományi Társaságnak és a Magyar Történelmi Társulatnak. 1961. és 1986. között a Somogyi-könyvtár tudományos munkatársa volt, azóta a JATE II. számú irodalomtörténeti tanszékének professzora. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából az Új Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztője. Tudományos és közírói tevékenysége méltó folytatása és bizonyos mértékben megújítása egykori tanára, Bálint Sándor munkásságának. Bálint Sándor a néprajzban, Péter László az irodalomtörténet-írásban teremtette meg a tudományos szögediség fogalmát. Nagy monográfikus munkáiban Juhász Gyula, József Attila, Radnóti Miklós, Tömörkény István és legutóbb Móra Ferenc életművét vizsgálta és tette a magyar tudományban és közgondolkodásban ismertté. Munkásságával részese, sőt inspirátora a 60-as években kivirágzó helytörténeti kutatásoknak. Péter László szervezőmunkájának köszönhető, hogy az amerikai magyarság legnagyobb gyűjteménye a Vasváry-hagyaték Szegedre, a Somogyi-könyvtárba került. A város utcaneveiről írt monográfiája szinte az első volt Magyarországon, és olyan művelődéstörténeti anyagot tárt fel a város történetéből, amely helytörténeti irodalmunkban Reizner János és Bálint Sándor óta példátlan.

emeritus professzor (1916 - 2007) 1916-ban született Nagyrőczén. Sárospatakon, Miskolcon járt gimnáziumban, ezt követően Debrecenben, a Tisza István Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd az Anatómiai Intézetben, később a Patológiai Intézetben majd a Bőrgyógyászati Klinikán dolgozott. 1965-től 1986-ig tanszékvezető egyetemi tanár a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Bőrgyógyászati Klinikáján. Tudományos kitüntetései:  Kaposi Mór EmlékéremRajka Ödön EmlékéremJancsó Miklós EmlékéremPrágai Károly Egyetem EmlékérmeAmsterdami Egyetem EmlékérmeSzegedi Egyetem EmlékéremSimon Miklós professzor egész egyetemi tanári működése Szegedhez kötődik.  Európa a dermatologia egyik legnagyobb művelőjeként tiszteli.Nemzetközi elismertsége, tekintélye számtalan kutatót, orvost vonzott Szegedre, akik az ő közvetítésével ismerték meg a várost.  Becsületes állásfoglalásával, emberi tartásával, kiforrott vélemény nyilvánításával olyan egyénisége az egyetemnek, aki meghatározta annak szellemiségét. Munkássága révén alakult ki a szeged bőrgyógyászati iskola, tanítványai közül négyen tanszékvezető egyetemi tanárok lettek, s további három munkatársa megyei kórházban osztályvezető főorvos. Tudományos munkásságának legkiemelkedőbb eredménye egy új kórkép leírása, amelyet gyakran Simon porphyriának neveznek. Irányítása alatt korszerű klinika alakult ki, amely a bőrgyógyászat minden modern módszerét alkalmazta. Munkásságának nemzetközi elismertségét jelzi, hogy szegedi egyetemi tanári működése alatt több mint 300 külföldi vendéget fogadott klinikáján. Ő maga tizennégy külföldi tudományos társaság tiszteletbeli tagja.