Megállapodás aláírása: 1971. Honlap: http://www.turku.fi Turku, a volt főváros, a maga 776 évével Finnország legöregebb városa. Kiemelkedő kikötője mindig is fontos kapocs volt Kelet és Nyugat közt. Gyakran mondják, hogy Turku az egyetlen nyugati finn város, mivel az összes középkori európai városnak kell hogy legyen folyója, temploma, vára és piaca. Turkunak van mind a négy!

Cím:Szeged, Juhász Gyula utca 36/a Honlap:http://www.ujakropolisz.hu Email:szeged@ujakropolisz.hu   Ki(k) a szervezet célcsoportja(i)?önismereti, gyakorlati filozófiai, kulturális programra vágyók Mi a szervezetük fő tevékenysége? Mit biztosít a szegedieknek?Önismereti, gyakorlati filozófiai, kulturális programok. Adószám: 19011510-1-42 Facebook: https://www.facebook.com/concordiakulturmuhely/  

Cím:6721 Szeged, Bocskai u. 11. Honlap:http://www.vagycsome.hu Email:szegedvakok@gmail.com Telefon:+36-62-425-087   Ki(k) a szervezet célcsoportja(i)?Látássérüléssel élő személyek, és családtagjaik, környezetükben élők Mi a szervezetük fő tevékenysége? Mit biztosít a szegedieknek?Látássérült személyek érdekeinek védelmét és képviseletét látjuk el. Tájékoztatunk az őket érintő jogszabályi változásokról, ügyintézésben segítséget nyújtunk. Az egyesületi tagok díjmentesen kölcsönözhetnek segédeszközöket, melyek vásárlását is támogatjuk. Klubokat, szabadidős, sport, és kulturális rendezvényeket szervezünk. Az akadálymentes környezet kialakításában az önkormányzatoknak, szolgáltatóknak tanácsadással segítünk. Szemléletformáló programjainkkal a látássérült személyek társadalmi befogadását igyekszünk támogatni. Érdekesség a szervezet történetéből, vagy mások mondták Róluk.Sétálj velünk, ha mersz! - szemléletformáló program, melyben a hangos lámpák fontosságára hívtuk fel az emberek figyelmét egy forgalmas zebránál, ahol bekötött szemmel sétálhattak velünk a résztvevők. Csoportos tandem túra a Dél-Alföldön először, sárkányrepülőzés, és Civil Díj az akadálymentesítésben a legjobb együttműködésért. Adószám: 18473951-1-06 Facebook: www.facebook.com/VAGYCSOME  

(1910 - 2002) Varga Mátyás 1910. december 1-jén született Budapesten. Művészeti iránt fogékony családban nőtt fel, már gyermekkorában a színházi díszlettervezés vonzotta. Az Iparművészeti Iskolába 1926-ban iratkozott be, ahol osztálytársai között találhatjuk Márk Tivadart, a ma Párizsban élő Michael Gyarmathyt és az Amerigo Tot néven világhírűvé lett Tóth Imrét. Az iskola az elméletet szorosan összekapcsolta a gyakorlattal, s így Varga Mátyás már az első tervezéseiben is tanúbizonyságot tett stílusérzékéről, anyagismeretéről, szakmai biztonságáról. Élete első színházi szerződése Szegedhez köti. Az 1930-31-es évadra a Városi Színházhoz az akkor kinevezett igazgató, Kürthy György hívta. Az évi 40-50 bemutató díszletezése fantasztikus iskolát jelentet, s tovább fejlesztette Varga Mátyás fantáziáját, empatikus képességét, kialakította rutinját. A következő időszakokban stúdiumokat vett a Képzőművészeti Főiskolán Varga Nándor Lajos műhelyében. A budapesti Nemzeti színház tagja lett 1935-ben, majd 1936-tól a Szegedi Szabadtéri Játékok vezető szcenikusa. Olyan szabadtéri színpadi sikerek fűződnek nevéhez, mint Madách: Az ember tragédiája, Herczeg Fernec Bizánca, Kacsóh János vitéze, majd a játékok felújítását követően Erkel, Kós Károly, Vörösmarty műveinek látványtervei. Hosszú és termékeny életpályája során közel ezer kőszínházi, szabadtéri, film és tv-díszletet tervezett. Ezeknek jelentős részét – mint a XX. századi magyar művészet és kultúra maradandó értékeit – Keresztury Dezső javaslatára megvásárolta az Országos Széchenyi Könyvtár. Közöttük van az 1936-ban tervezett díszletkép O’Neill Amerikai Elektra című drámájához, mely a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. Művészi munkásságát Kossuth-díjjal és Kiváló Művész kitüntetéssel ismerték el. Varga Mátyás díszlettervezőt munkája mellett jelentős képzőművészeti ouvre-t is teremtett. Fa- és linometszetein, monotípiáin, rézkarcain, festményein és kerámiáin is tettenérhető a színházi kötődés. Amikor a Csongor és Tündéhez készített díszleteket, agyagból is a három ördögfiókát és a szerelmeseket formázta; amikor a Szentivánéji álomhoz tervezett, Zuboly virágkoszorús fejét mintázta; amikor Illyés Dózsájával birkózott, a plasztika is ezt idézte; de megjelent a kerámia műfajában az egyik legnagyobb drámánk, a Tragédia sokféle változata is. Több, mint egy évtizede ismét Szegeden él, s ragaszkodásának szép példája, hogy saját költségén kialakította Bécsi körúti Színháztörténeti Kiállítóházát. Szeged életében és munkásságában is az indulás és a megérkezés városa. Mindezek alapján Varga Mátyás díszlettervező megkapta a Szeged város díszpolgára címet.

Megállapodás aláírása: 1999. Honlap: http://www.weinan.gov.cn Észak-nyugat-kínai Shaanxi tartomány közepén, a Guanzhong síkság keleti részén fekszik a több mint 5 milliós város. A város és az agglomeráció összterülete 13 ezer km². Mezőgazdasági adottságai kedvezőek. A természeti környezet jó feltételeket kínál az állat- és növényvilág fejlődéséhez. A különböző dinasztiák több mint 2 ezer éve alatt fejlett mezőgazdaság, kézműipar, kereskedelem és közlekedés alakult ki.

 (1930 - 2016) 1930-ban született Szegeden. A Piarista Gimnáziumban 1948-ban érettségizett. A fény festőjeként emlegetett világhírű operatőr, Tisza-parti gyerekként, édesapja fényképezőgépével fedezte fel a fotózás gyönyörűségét, hogy aztán életre szóló, elkötelezett híve legyen a színek, fények és árnyékok játékának.  A Szegedi Kenderfonógyárban dolgozott 1951-ig, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1956-ban – Illés György tanítványaként – operatőri diplomát szerzett. Pályakezdőként az 1956-os forradalom alatt, társaival az utcán folyamatosan filmezte az eseményeket. A forradalom után elhagyta az országot. Az eredetileg tervezett külföldi tanulmányútból hosszú évtizedes kényszerű emigráció lett.  Az Egyesült Államokban kezdte újra építeni filmes pályáját. Fotózott tablóképeket, dolgozott filmlaborban, dokumentumfilmekben, és reklámfilmekben is kapott feladatot. Ma már Hollywood legnagyobbjai között emlegetik. Robert Altman, Martin Scorsese, Richard Donner híres mozijait fotografálta.  A hetvenes évek amerikai újhullámos realista filmjei mellett a sci-fi mániának is részese lett, amikor Steven Spielberg a Harmadik típusú találkozások fényképezéséhez kérte fel. Nagy áttörés volt Michael Cimino Szarvasvadász című kultuszfilmje, amelynek Zsigmond Vilmos fényképezte megejtő képi világát operatőri díjjal jutalmazta az Angol Filmakadémia. 1977-ben a Harmadik típusú találkozások című filmjéért Oscar-díjat kapott.  Magyarországon csak három filmet forgatott, legutóbb a Bánk bán operafilmet. Speciális világítási technikája, kiforrott fényképezési stílusa ellenére vallja, hogy mindig a rendező és a forgatókönyv kívánalmainak kell alárendelnie magát egy operatőrnek – az alkotás tökéletességét ő azonban a fényben mérheti. Rendszeresen visszajár Magyarországra, és ha teheti, Szegeden is meglátogatja rokonait és régi ismerőseit.  Hivatalosan 1996. november elején volt Szegeden, amikor a Magyar Filmesek Világtalálkozója rendezvénysorozata keretében találkozott a szegedi filmbarátokkal, kellemes órákat töltött el régi munkatársaival, régi osztálytársaival. Külföldi és hazai nyilatkozataiban mindig szép szavakkal emlékezik meg szülővárosáról, iskolájáról, munkahelyéről. Illés György, a magyar operatőrök doayenje több interjúban is megemlítette, hogy tanítványai között Zsigmond Vilmos az egyik, aki legközelebb áll a szívéhez, aki soha nem felejti el, hogy magyar, hogy mit köszönhet ennek az országnak és szülővárosának.