Díszpolgárok

Varga Mátyás


Varga Mátyás 1910. december 1-jén született Budapesten. Művészeti iránt fogékony családban nőtt fel, már gyermekkorában a színházi díszlettervezés vonzotta. Az Iparművészeti Iskolába 1926-ban iratkozott be, ahol osztálytársai között találhatjuk Márk Tivadart, a ma Párizsban élő Michael Gyarmathyt és az Amerigo Tot néven világhírűvé lett Tóth Imrét. Az iskola az elméletet szorosan összekapcsolta a gyakorlattal, s így Varga Mátyás már az első tervezéseiben is tanúbizonyságot tett stílusérzékéről, anyagismeretéről, szakmai biztonságáról.

Élete első színházi szerződése Szegedhez köti. Az 1930-31-es évadra a Városi Színházhoz az akkor kinevezett igazgató, Kürthy György hívta. Az évi 40-50 bemutató díszletezése fantasztikus iskolát jelentet, s tovább fejlesztette Varga Mátyás fantáziáját, empatikus képességét, kialakította rutinját. A következő időszakokban stúdiumokat vett a Képzőművészeti Főiskolán Varga Nándor Lajos műhelyében. A budapesti Nemzeti színház tagja lett 1935-ben, majd 1936-tól a Szegedi Szabadtéri Játékok vezető szcenikusa. Olyan szabadtéri színpadi sikerek fűződnek nevéhez, mint Madách: Az ember tragédiája, Herczeg Fernec Bizánca, Kacsóh János vitéze, majd a játékok felújítását követően Erkel, Kós Károly, Vörösmarty műveinek látványtervei.

Hosszú és termékeny életpályája során közel ezer kőszínházi, szabadtéri, film és tv-díszletet tervezett. Ezeknek jelentős részét – mint a XX. századi magyar művészet és kultúra maradandó értékeit – Keresztury Dezső javaslatára megvásárolta az Országos Széchenyi Könyvtár. Közöttük van az 1936-ban tervezett díszletkép O’Neill Amerikai Elektra című drámájához, mely a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. Művészi munkásságát Kossuth-díjjal és Kiváló Művész kitüntetéssel ismerték el.

Varga Mátyás díszlettervezőt munkája mellett jelentős képzőművészeti ouvre-t is teremtett. Fa- és linometszetein, monotípiáin, rézkarcain, festményein és kerámiáin is tettenérhető a színházi kötődés. Amikor a Csongor és Tündéhez készített díszleteket, agyagból is a három ördögfiókát és a szerelmeseket formázta; amikor a Szentivánéji álomhoz tervezett, Zuboly virágkoszorús fejét mintázta; amikor Illyés Dózsájával birkózott, a plasztika is ezt idézte; de megjelent a kerámia műfajában az egyik legnagyobb drámánk, a Tragédia sokféle változata is. Több, mint egy évtizede ismét Szegeden él, s ragaszkodásának szép példája, hogy saját költségén kialakította Bécsi körúti Színháztörténeti Kiállítóházát. Szeged életében és munkásságában is az indulás és a megérkezés városa.

Mindezek alapján Varga Mátyás díszlettervező megkapta a Szeged város díszpolgára címet.

Kelt: Szegeden, 1990. május 21-én.