Díszpolgárok

Straub F. Brunó


Straub F. Brunó Nagyváradon született 1914. január 5-én. Egyetemi tanulmányait Szegeden kezdi, először az orvoskaron, majd a természettudományi fakultáson. Szent-Györgyi Albert első előadása annyira magával ragadja, hogy már tizennyolc évesen laboratóriumában kezd dolgozni. Szent-Györgyi személyisége, emberi és kutatói példája egy életre meghatározzák tájékozódását, jellemfejlődését. Átvette, majd átörökítette a nyugat-európai nyitottságot, értékcentrikusságot, a munka és a tudományos eredmények feltétlen tiszteletét. Már itt kialakult kutatási területe, a sejtlégzés kémiája, az izomműködés vizsgálata, az enzimek szerkezetének kutatása, a fehérjeszintézis elemzése. Fiatal kutatóként Rockefeller-ösztöndíjjal Cambridge-ben dolgozott, hazatérve a szegedi egyetem tanára lett. Egészen 1944-ig, a németek bevonulásáig együtt dolgozott Szent-Györgyivel, majd a háborút követően ismét közösen munkálkodtak, egészen a Nobel-díjas tudós külföldre távozásáig. Ezidőben lett a budapesti egyetem tanára is. A Magyar Tudományos Akadémiának 1946-ban levelező, majd 1949-ben rendes tagja lesz.

Nevéhez fűződik az aktin felfedezése; állati szervezetből sárgaenzimet sikerült előállítania, amelyet a Straub-diaporáznak neveztek. Tudományos tevékenységéért két alkalommal tüntették ki Kossuth-díjjal. Jelentős tudományszervezői és közéleti tevékenysége is.

A Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tagjaként fontos szerepet játszott a hazai tudományos élet irányításában. Az ő kezdeményezésére és szerteágazó szervező munkája nyomán jött létre a 60-as évek végén, a 70-es évek elején a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központja, ahol 1970-től 1978-ig főigazgatóként tevékenykedett. Ez az intézet irányítása alatt a hazai modern biológiai kutatások centruma lett, s a szakterület világszerte elismert műhelye. Iskolateremtő tevékenysége nyomán fiatal kutatók sokasága kapott lehetőséget tehetsége igazolására és külföldi megmérettetésre.

Szegedi kapcsolatait erősítette, hogy a város orvostudományi egyeteme 1981-ben Honoris Causa doktorrá avatta.

Közéleti affinitását jelzi, hogy több nemzetközi szervezetben képviselte hazánkat, számos egyetem tudományos intézet választotta díszdoktorául. Dolgozott az Országos Atomenergiai Bizottságban, elnöke volt az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanácsnak. Betöltötte a legmagasabb közjogi méltóságot: 1988-tól több, mint egy éven át a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke volt. 75. születésnapján a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntették ki.

Mindezek alapján Straub F. Brunó akadémikus megkapta a Szeged város díszpolgára címet.

Kelt: Szegeden, 1990. május 21-én.